A kormánykoalíció szétesése és újraalakulása, népszavazás, koronavírus-járvány, gazdasági buktatók és új lehetőségek; egyáltalán hogyan élték meg a fiatalok ezt a zűrös időszakot? Főként ezeket a témaköröket járták körül a XIX. MIÉRT Akadémia résztvevői december 10-11. között Püspökfőrdőn, ahol RMDSZ-es politikusok, hazai és nemzetközi szakértők elemezték a jelenleg zajló folyamatokat.
A MIÉRT legfontosabb szakmai rendezvénye pénteken, a járványügyi előírásoknak megfelelően szűkebb létszámmal startolt, a megnyitón Szabó Ödön parlameti képviselő, majd Kovács Péter, a KósKároly Alapítvány alelnöke, Oltean Csongor MIÉRT–elnök és Tőtős Áron, a MIÉRT elnökhelyettese, az esemény főszervezője köszöntötte a területi szervezetek képviselőit.
A plenáris előadások közül kiemelendőnek számít Barna Gergő szociológus, az Erdélystat projektvezetőjének előadása, aki a jövő évi, romániai népszámlálásról és annak nagy tétjéről beszélt. Bár a magyarság “súlya” nem csökkent az elmúlt két évtizedben, kérdéses, hogy 2022-ben mekkora lesz a számaránya. Ez több szempontból is fontos kérdés, hiszen a romániai magyarság ezáltal harcolhat ki magának kisebbségi és nyelvhasználati jogokat, ugyanakkor számos pragmatikus tét is a levegőben áll: a jövő évi eredményektől függ a települések fejlesztése, illetve a családokkal, az oktatással és más szociális helyzetekkel kapcsolatos szakpolitikák alakulása is.
Krízis, kockázat és eredményesség címszavakkal indult a szombat délelőtti program, Dr. Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi karának tanára, dékánhelyettese a járvány okozta válságról, mint lehetőségről beszélt. Interaktív prezentációjában nagy szerepet kapott a Covid-19 Romanian Economic Impact Monitor elnevezésű projekt, amellyel a járvány kezdete óta napi szinten követték az aktuális járványügyi folyamatokat. Ezt követően Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozóHatóság alelnökének szakmai prezentációja következett, ahol a szabadpiaci körülményekről, majd az erre rákövetkező nemzetközi energiaválság következményeiről és a gyakorlati tudnivalókról számolt be. Az első panelt végül Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke zárta, aki a kormánykoalíció válságának körülményeiről, az új kihívásokról és az RMDSZ jelenlegi kormányban betöltött szerepéről is beszélt a fiataloknak.
A következő előadások főként nemzetközi tekintetben értelmezték a válságkezelést. Winkler Gyula EP-képviselő az Európai Unió ifjúságpolitikai prioritásairól beszélt, ilyen téren fontos kiemelni, hogy a 2022-es év tematikus év lesz – ez pedig kiváló alkalom a tagállamok számára, hogy jobban népszerűsítsék és szélesebb körben alkalmazzák az ifjúságnak szánt programokat. Natalia Piotrowska, a bukaresti lengyel nagykövetség első beosztottját a Közép-Európa és az Európai Unió viszonyáról lehetett kérdezni, szó esett ugyanakkor a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs válságról, illetve Oroszország és Ukrajna között kibontakozó konfliktushelyzetről is.
A délutáni órákban ismét helyi témákat érintő előadások következtek, Cseke Attila fejlesztési miniszter a közösségi beruházásokról, a kiaknázatlan lehetőségekről és az eddigi megvalósított programokról számolt be. A politikus kiemelte, mennyire nehéz a jelenlegi gazdasági helyzet ellenére olyan körülményeket megteremteni, amivel a fiatal munkaerőt itthon lehet tartani.
A főként gazdasági témákat körüljáró előadások után szombat délután az érzelmi válság, koronavírus-járvány alatt megjelenő lelki nehézségek kerültek terítékre, erről Molnár Éva Kinga pszichológus tartott előadást. Végezetül két fiatal vállalkozó, Szabó Gergő és Csuzi Botond számolt be tapasztalatairól, hogy az elmúlt időszakban miként tudtak alkalmazkodni az új körülményekhez.