Május végén sikeresen lezárult a Collegium Varadinum „Változtasd meg a stílusod!” című projektje, amely az Európai Szolidaritási Testület támogatásával valósult meg. A kezdeményezés célja az önismeret, az önelfogadás és a fenntartható öltözködés témáinak kreatív, élményalapú feldolgozása volt, különösen a fiatalabb generációk bevonásával. A projekt során lebonyolított gardróbvásárok, stílustanácsadások, interaktív előadások és műhelymunkák nem csupán új ismereteket nyújtottak, hanem maradandó élményeket is jelentettek a résztvevők számára.
Az alábbiakban néhány diák, önkéntes és pedagógus személyes visszajelzése olvasható – ők azok, akik aktív részesei voltak a programnak, és akik tapasztalataikon keresztül mutatják meg, mi mindenben adott többet ez a projekt egy hagyományos rendezvénynél.


Beszámoló 1. – voluntar: Tőtős Regina

Amikor jelentkeztem önkéntesnek a projektbe, még csak reméltem, hogy valami hasznosat tehetek – de azt nem sejtettem, hogy ennyire meg fog változtatni ez az élmény. A gardróbvásár és az azt kísérő programok szervezése izgalmas kihívás volt: plakátot terveztünk, kapcsolatot tartottunk a résztvevőkkel, standokat rendeztünk be, és közben egyre szorosabb közösség formálódott köztünk, szervezők között is. Ami viszont a legnagyobb hatással volt rám, az az a rengeteg beszélgetés, amit a résztvevőkkel folytattam. A stílustanácsadás előadás után például odajött hozzám egy kedves lány, és azt mondta: „Életemben nem éreztem magam ilyen jól egy előadáson.” Akkor értettem meg igazán, hogy ez a projekt nem csak ruhákról, hanem önismeretről, elfogadásról és támogatásról szól. Hálás vagyok, hogy ennek a részese lehettem – és biztos vagyok benne, hogy minden energiát megért.

Beszámoló 2. – résztvevő: Varga Dalma

Évek óta gyűltek a szekrényemben azok a darabok, amiket valamiért sajnáltam kidobni – volt, amihez emlék kötött, volt, amit csak nem volt szívem elengedni. Amikor megláttam, hogy lesz gardróbvásár, rögtön úgy éreztem: ez az én lehetőségem. Pakoltam egy bőröndnyi ruhát, és mentem. Már az első percben megfogott a hangulata: barátságos, színes, elfogadó. Cseréltem, beszélgettem, nevettem, és olyan darabokat vittem haza, amikben végre jól éreztem magam. De a legnagyobb élmény az volt, hogy megtapasztalhattam: nem csak a ruhatáram frissült fel, hanem én is. Kaptam pár jó szót, bókot, őszinte érdeklődést – olyan dolgokat, amik hétköznapokon ritkán jönnek. A színtanácsadás során pedig olyan új oldalát ismertem meg a testemnek, amit addig takargatni akartam. Most már inkább kiemelem – és ezt ennek a napnak köszönhetem.

De ani de zile se adunau în dulapul meu haine de care, dintr-un motiv sau altul, nu am avut inima să mă despart – unele aveau valoare sentimentală, altele pur și simplu îmi era greu să le las în urmă. Când am aflat că va avea loc un târg de haine, am simțit imediat că e ocazia mea. Mi-am făcut bagajul cu o valiză plină de haine și am plecat. Încă din primele momente m-a cucerit atmosfera: prietenoasă, colorată, primitoare. Am făcut schimburi, am stat de vorbă, am râs, și am plecat acasă cu piese vestimentare în care, în sfârșit, mă simțeam bine. Însă cea mai mare realizare a fost să trăiesc acel sentiment că nu doar garderoba mea s-a reînnoit, ci și eu. Am primit câteva cuvinte frumoase, complimente, un interes sincer – lucruri care, în viața de zi cu zi, apar rar. Iar în timpul consilierii despre culori, am descoperit o latură a corpului meu pe care până atunci încercasem să o ascund. Acum însă aleg să o evidențiez – și asta datorită acelei zile.

Beszámoló 3. – résztvevő, diák: Gál Zoltán

Először csak annyit tudtam, hogy a valahol lesz valami gardróbvásár, amit a tanárnő ajánlott. Őszintén? Azt hittem, uncsi lesz. De aztán, ahogy beléptünk, egy teljesen más világ fogadott. Színes standok, barátságos emberek, és olyan hangulat, amitől rögtön otthon éreztem magam. Körbenéztem a ruhák között, és végül ki is próbáltam néhányat – olyat is, amit sosem gondoltam volna, hogy jól állhat. Az egyik szervező segített kiválasztani egy zakót, ami állítólag „pont passzol rám”, és amikor tükörbe néztem, meglepődtem: tényleg jól állt. Részt vettünk egy workshopon is, ahol beszélgettünk arról, hogy mitől érezzük magunkat jól a bőrünkben, és ez számomra nagyon új volt. Nem volt ciki, nem volt erőltetett – egyszerűen őszinte és érdekes. Azt hiszem, most először kezdtem el úgy igazán elgondolkodni azon, hogy mit üzenek a külvilágnak a ruháimmal, és hogy az öltözködés lehet akár önbizalom is.

Beszámoló 4. – tanár: Jakab Gábor

Amikor hallottunk a Collegium Varadinum gardróbvásáról, nem is gondolkodtam sokat – tudtam, hogy az egész osztály számára fontos élmény lehet. Elhoztam az osztályomat, és már az odafelé vezető úton izgatottak voltak. A helyszínen aztán egyből feloldódtak: kinyíltak, kérdeztek, próbálgattak, nevettek. Sokuknak ez volt az első alkalom, hogy nem egy plázában „shoppingoltak”, hanem egy közösségi, fenntartható módon cseréltek ruhákat. Láttam, hogyan születnek meg az apró felfedezések – hogy „ez a szín jól áll nekem”, vagy „ez a fazon kiemeli a derekam”. Nekem pedagógusként ez az élmény megerősítés volt: igenis szükség van az ilyen típusú programokra, ahol a fiatalok nem csak tanulnak, hanem éreznek is. Köszönöm, hogy a tanítványaim részesei lehettek ennek.

Beszámoló 5. – önkéntes: Tanka László

Önkéntesként résztvenni egy igazi ajándék, hiszen dokumentálhattam a projekt eseményeit, nem kellet sokat gondolkodjak – azonnal igent mondtam. Fotósként az a dolgom, hogy észrevegyem a pillanatokat, amik mások figyelmét esetleg elkerülik. De ez a projekt valahogy más volt, mint a korábbiak: nemcsak dokumentáltam, hanem végigéltem, megéltem minden mozzanatot. A gardróbvásár zsibongó élete, a diákok lelkesedése az alkotás során, az előadások csendes figyelme – mindez ott volt a lencsém túloldalán, és valahogy mégis belül, a szívemben is.